Biztonságosabbá tehető a gyermekek otthoni internetezése

Biztonságosabbá tehető a gyermekek otthoni internetezése ingyenesen letölthető szűrőszoftverrel és védőintézkedést is lehet kérni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet hotline szolgáltatásán keresztül - tájékoztatta az NMHH kedden az MTI-t. A közleményben hangsúlyozták: az Internet hotline szolgáltatás az NMHH társadalmi felelősségvállalásának egyik eszköze; a www.internethotline.hu weboldalon bárki bejelentheti a világhálón talált jogellenes vagy kiskorúakra káros tartalmakat. Ismertették: amint beérkezik egy bejelentés, azt az Internet hotline munkatársai megvizsgálják, és ha a bejelentett online tartalom kifogásolható - tehát jogellenes, vagy nem jogellenes, de kiskorúakra káros -, akkor felszólítják az adott tartalom szerkesztőjét vagy a tartalmat tároló szerver üzemeltetőjét, hogy távolítsa el a kifogásolt részt. A nem jogsértő, de kiskorúakra káros, illetve veszélyes tartalom esetén az NMHH arra kéri a honlap szerkesztőjét vagy a szerver üzemeltetőjét, hogy a honlapon egyértelműen jelezzék: az oldalon lévő tartalom a kiskorúak számára káros lehet. Közölték: a 2014-ben az Internet hotline-ra érkezett bejelentések közül a legnagyobb arányban a rasszista, idegengyűlöletre uszító és a hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalmak (20-20 százalékban), az egyéb, kiskorúakra veszélyes tartalmak (13 százalékban) és a pedofil tartalmak (10 százalékban) fordultak elő.(MTI)

Ennyi volt a csökkenés, újra emelkedik az üzemanyagok ára

Emeli bruttó 7-7 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI. Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 341-342 forintra, a gázolajé 359-360 forintra nő. A Mol legutóbb múlt pénteken változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 7 forinttal, a gázolajét pedig 6 forinttal emelte. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

A bankadó csökkentése jó hír a bankszektornak

Elemzők szerint a bankadó csökkentése jó hír a bankszektornak hiszen javíthatja a hitelezést, arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy ez egyelőre még csak ígéret. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn délután jelentette be, hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken, és az adó mérséklése folytatódni fog 2017-2019-ben is. Az adó csökkentése is része annak a hétfőn aláírt megállapodásnak, amelynek alapján a magyar állam és az EBRD tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, a bank pedig a jövőben aktívabb finanszírozást vállal.  Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a bankadó csökkentése jó hír a bankszektornak, s valószínűleg a gazdaságnak is. A bankadó drasztikus csökkentése javíthatja a hitelezést, és ezáltal gyorsíthatja a gazdasági növekedést. Pozitív az is, hogy a kormány fokozatosan tervezi kivezetni az adót, így ez vélhetően nem jelent majd nagy terhet a költségvetésnek, nem úgy, mintha ez egyik napról a másikra történne - mondta az MTI-nek.

Megfelelőek a magyar jogszabályok a bevándorlással kapcsolatban

Az Európai Unióba érkező illegális bevándorlók kezelésére már több megoldást is felvetettek, mint például az Európai Unió külső határainak erősítését, illetve a határországokban a fokozottabb belső ellenőrzést - mondta Lattmann Tamás az MTI-nek. A nemzetközi jogász szerint a magyar jogszabályok szigorítására nincs szükség, az Európai Unió szintjén kell megoldani a problémát. Az illegális bevándorlás az utóbbi időben Magyarországon is rendkívüli módon felerősödött.  Az Országos Rendőr-főkapitányság által a rendőrség honlapján múlt pénteken nyilvánosságra hozott adatok szerint újév napján 118, január 2-án pedig 134 határsértőt fogtak el, január 30-án ez a szám meghaladta az 1400-at. Mint Lattmann Tamás kifejtette: mivel az Európai Unión belül nincs belső határellenőrzés, ha valaki bejut az unió területére, a schengeni rendszer nyitottságát kihasználva sokkal könnyebben tud továbbmenni. A tagállamok rendészeti szerveinek feladata, hogy elfogják azokat az unión kívüli állampolgárokat, akik nem jogszerűen tartózkodnak az országukban. Alapvető kérdés viszont, hogy a menekült hol lépett be az Európai Unióba. A menekültkérelmet ott nyújtják be, ahol elfogták, s annak az államnak a hatóságai döntenek az adott személyről. Ha nem kap menekültstátuszt, kitoloncolják és visszaviszik oda, ahol bejutott az Európai Unió területére, s innentől az a tagállam intézkedik tovább a menekülttel szemben. A nemzetközi jogász elmondta, hogy az Európai Unióba érkező illegális bevándorlók problémájára - ami egyébként szakmai és politikai szinten is már évek óta napirenden van - többször felvetették a külső határok megerősítését. Olyan viszont nincs, hogy „uniós határőrség”, így alapvetően az Európai Unió külső államainak kell gondoskodniuk arról, hogy - természetesen az EU támogatásával - az unió határait védjék. Mint felidézte: mielőtt Románia és Horvátország tagjai lettek volna az EU-nak, délen és keleten is Magyarország volt az uniós határ, ami komoly feladatot jelentett a magyar hatóságok számára. A magyar jogszabályok ezen a területen teljesen összhangban vannak mind a bevándorlásra vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, mind az európai unió releváns normáival -  hangsúlyozta a nemzetközi jogász.(MTI)