Patakhoz hasonlítottak a szabolcs-szatmár-beregi folyók

A vízszint Csengernél elérte a -131 centimétert is	 - © Fotó: Fetivizig

Az elmúlt napokban alacsony vízállási rekordok dőltek meg a Dunán. A csapadékszegény időjárás következtében a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket.

Az esőben igen szegény hetek és hónapok a megyében is éreztették hatásukat. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság folyóin október közepére kisvízi állapotok alakultak ki. Az aszályos időszak következtében több csatorna medre kiszáradt, illetve a talajvízállások is jelentősen csökkentek. A vízállások a Tiszán megközelítették, a Szamoson pedig el is érték a történelmi kisvízszinteket. A Túron és Krasznán is rendkívül kevés víz folyt le, így ebben az időszakban inkább hasonlítottak egy-egy kisebb patakhoz a folyók.

A mezőgazdaságban is érezhető volt a vízhiány; hátráltatta az őszi vetések talajelőkészítő munkálatait, azonban a napraforgó és a kukorica betakarítását megkönnyítette a kevés eső.

A rekordalacsony vízszint miatt folyamatosan dőlnek meg a Dunán a vízállás valaha mért legkisebb értékei, de a vízhiány nemcsak a Dunán okoz(ott) gondot.

– Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időszakának köszönhetően a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság folyóin október közepére kisvízi állapotok alakultak ki. Az aszályos időszak következtében több csatorna medre kiszáradt, illetve a talajvízállások is jelentősen csökkentek. Igazgatóságunk által havonta vizsgált 44 talajkútból 10-nél csökkent a vízállás az addig mért legkisebb vízszint alá, amelyek döntő többségben a Nyírségben helyezkednek el – tájékoztatta lapunkat Lucza Zoltán. Az igazgatóság osztályvezetője elmondta: a csapadékhiány főleg hazai területen volt nagymértékű, október közepére pedig már a vízgyűjtő külföldi részén is szárazság volt jellemző, melynek következtében folyóinkon a vízutánpótlás lecsökkent, és a vízállások a Tiszán megközelítették, a Szamoson pedig el is érték a történelmi kisvízszinteket. A Túron és Krasznán is rendkívül kevés víz folyt le, ezek vízhozama percenként kevesebb mint 1 köbméter volt, így ebben az időszakban inkább hasonlítottak egy-egy kisebb patakhoz a folyók.

Kiéleződött a vízhiány

A legalacsonyabb vízállásokat október 18-án észlelték az igazgatóság dolgozói. Ezen a napon a Tisza határszelvényében, Tiszabecsnél -240 cm volt a vízállás, mely 22 cm-rel magasabb az eddigi legkisebb vízszintnél. A Szamoson még inkább kiéleződött a vízhiány.

– A felső szakaszon, a román oldalon, Szatmárnémetinél már napokkal korábban megdőlt az addigi legkisebb vízállás, 8 cm-rel. Ennek hatására fokozott figyelemmel kísértük a vízállások alakulását, rendkívüli vízhozammérést rendeltünk el, illetve felkészültünk a kisvízszint esetleges rögzítésére a Szamos teljes hazai szakaszán. A vízszint október 18-án Csengernél elérte a -131 cm-t, mely a korábbi, 2015. szeptemberben mért legkisebb vízállás, azonban a kisvízi vízállásrekord nem dőlt meg – ismertette az adatokat az osztályvezető.

– A következő napokban a külföldi, ukrán és román vízgyűjtőterületen lehullott csapadékok hatására a folyóink vízállása változott. A Tiszán az elmúlt héten fél méteres, a Szamoson 30 cm-es vízszintemelkedés tapaszaltunk, így az idén már nem várható a rekord kisvízi vízállások megdőlése – adott előrejelzést Lucza Zoltán.

Az alacsony vízállás a mezőgazdaságra is hatással van.

– Való igaz, július vége óta igen-igen kevés csapadék hullott – kezdte lapunk tájékoztatását Pásztor András, a Timári Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezető-tulajdonosa. A mezőgazdasági szakember hozzátette: ennek volt előnye és hátránya is.

Esőért kiáltó magvak

– A napraforgó és a kukorica betakarítását megkönnyítette a kevés eső, nem is emlékszem arra, mikor fordult elő, hogy a levágott kukoricát nem, vagy csak minimális mértékben kellett szárítani. Ez a gazdálkodóknak költségmegtakarítást eredményezett.

Az őszi vetések talajelőkészítő munkálatait viszont hátráltatta a száraz talaj: ahol nem rendelkeznek komplett gépsorokkal, ott lassan haladt a munka. A szántásnál pedig én magam is tapasztaltam, hogy az eke nem „vitte” az agyagos talajt. Mindezek ellenére az őszi kalászosok, a búza, a tritikálé és az árpa is „keleget”, bár hazudnék, ha azt mondanám, nem jönne jól a mezőgazdaságnak 25-30 milliméternyi csapadék – mondta Pásztor András, aki szerint a zöldítés során elültetett aprómagvak is esőért „kiáltanak” azokon a területeken, ahol a gazdák nem tudnak öntözni.

KM

Vissza