Déli krónika 2018.10.05.

Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt október 5-én, péntek hajnalban, Mátészalka, Széchenyi utca 178. szám előtti útszakaszon. Az eddigi adatok szerint Mátészalka irányából Ópályi felé közlekedett egy gépkocsi sofőrje, melynek során tisztázatlan okból eredően elütött egy gyalogost, aki az úttesten akart átkelni. A baleset következtében a gyalogos személy, egy 69 éves nagydobosi nő a helyszínen életét vesztette. A rendőrök terelés mellett a baleset helyszínelésének idejére az érintett útszakaszt lezárták.

Az önkéntes tűzoltó egyesületek közül a megyében ötödikként szerezték meg az egy évig érvényes jogosítványt az önálló beavatkozáshoz a nagyecsedi önkéntes tűzoltók, miután megfelelő minősítést kaptak a rendszerbeállító gyakorlaton, amelyet a Mátészalkai Katasztrófavédelmi Kirendeltség szervezett a település általános iskolájában. Tizenkilenc önkéntes tűzoltási és életmentési ismeretekben adott számot tudásáról. A 2015-ben újjá alakult Nagyecsedi Önkéntes Tűzoltó egyesület, a Mátészalkai Hivatásos Tűzoltóparancsnoksággal jelenleg I-es kategóriás együttműködési megállapodás alapján Nagyecsed, Fábiánháza, Tiborszállás, Mérk és Vállaj települések kárelhárítási feladataiban működik közre. 2016-ban saját beszerzésű Mercedes Benz 1017-es típusú, 2000 literes víztartállyal rendelkező tűzoltó gépjárműfecskendővel gazdagodtak. A mostani gyakorlat lehetővé teszi, hogy a vállalt tevékenységi területén önállóan is beavatkozhassanak.

A hazai almatermesztés problémáinak megoldásához közös javaslat, megegyezés és a gazdák összefogása szükséges - mondta az agrárminiszter Nagykállóban, az Őszköszöntő Szabolcsi Almanap rendezvényen. Nagy István szavai szerint a nehézséget az okozza, hogy az ágazat minden szereplője egyénileg akarja megoldani a helyzetet, ám a kormány asztalára olyan közös szakmai javaslat kerülhet nemsokára, amely hosszú távon biztosíthatja az almatermesztés jövőjét Magyarországon. A most meghozott döntés helyessége körülbelül tíz év múlva fog látszódni. Elmondta, a Vidékfejlesztési Operatív Programban októberben és novemberben megnyíló 50 milliárd forint értékű pályázati összegből mintegy 40 milliárd forintot lehet fordítani élelmiszeripari fejlesztésekre, vagyis akár az almaágazatot érintő beruházásokra, hűtőházak vagy almatárolók építésére is. A tárcavezető szerint az almafogyasztást is népszerűsíteni kell. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a léalma nyomott ára az étkezési alma árán is meglátszik. A termés jó, a gazdák keresik a hűtési és tárolási lehetőségeket, a kapacitáshiány azonban hátráltatja a jó ár kialakítását - jelezte.    

Melléképület kazánházában a felhalmozott kukoricacsutka gyulladt meg csütörtökön este Gyürén, a Szabadság utcában. A vásárosnaményi önkormányzati és a kisvárdai hivatásos tűzoltók egy vízsugárral és kéziszerszámok segítségével oltották el a lángokat. Személyi sérülés nem történt, mivel az épület fűtését más módon nem tudják megoldani az ott lakók, azért elhelyezésükről gondoskodtak.

Nyolc hónap alatt másfél milliárd forintnyi illegális dohányárut vont ki a feketepiacról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Magyar Idők. A pénzügyőrök és a pénzügyi nyomozók januártól augusztusig több mint 29 millió szál cigarettát vontak ki a feketepiacról, ennek értéke jócskán túllépte az 1,2 milliárd forintot. Finomra vágott és más fogyasztási dohányból 7,5 tonnát foglaltak le, 215 millió forint értékben. Újszerű csempészmódszer mostanában nemigen jelent meg, sokan még mindig az évek vagy évtizedek óta használt megoldásokkal próbálkoznak: egyesek például a Tiszán, az áru úsztatásával kísérleteznek, de olyanok is akadnak, akik teherautóban, személykocsiban elrejtve hozzák be az árut vagy szállítják az országban a cigarettát, a dohányt. A csempészet visszaszorításának érdekében a NAV a modern technikát és a bűnüldözés hagyományos eszközeit is beveti. A hatóság kötelékében jelenleg három tucat szolgálati kutya is dolgozik, az ebek évente több száz millió forint értékű illegális árut szagolnak ki.

A következő hetekben kerül a kormány elé az idegen nyelvi stratégia - mondta Maruzsa Zoltán A köznevelési helyettes államtitkár kifejtette: a tervezett intézkedések egyrészt a kormánynak adnak majd feladatot, jelentős mértékben pedig a tantervi szakmai munka fejlesztését segítik. Példaként említette a továbbképzések számának növelését, a részvétel támogatását célnyelvi országokban való továbbképzéseken, nyári egyetemeken, célnyelvi területekre irányuló kirándulások szervezésének támogatását középiskolások számára, valamint több anyanyelvi lektor meghívását a köznevelés rendszerébe. A helyettes államtitkár a közelmúltban az idegennyelvtudásról és -oktatásról készült kutatásról elmondta: az rávilágított, hogy a diákok nagyon motiváltak a nyelvtudás megszerzésében, az 1-től 5-ig tartó skálán 4,38-as átlagot kapott, hogy a diákok majdani pályájukon az elhelyezkedés szempontjából milyen fontosnak tartják a nyelvtudást.

Nem lesznek változások az önkormányzati rendszerben - jelentette be a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára az országos jegyző-közigazgatási konferencián. Dukai Miklós kijelentette: nincs olyan tervezett változtatási koncepció, amely alapvetően változtatná meg az önkormányzati rendszert. Jövő ősszel önkormányzati választások lesznek, mindenki választ polgármestert és képviselő-testületet – jelentette ki, megjegyezve, hogy marad a 2000 lakos alatti településeken a közös hivatal, a nagyobbaknál az önálló hivatal. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az idén 700 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a Belügyminisztérium pályázati rendszerében az önkormányzatok működési és feladatellátási költségeinek támogatására.

Öntözési programot hirdetett meg a kormány a 2020–2030 közötti időszakra mintegy 170 milliárd forintos forrással, azonban kérdéses, hogy időben elindul-e a fejlesztés – közli a Népszava. Az erről szóló szeptember közepén megjelent kormányhatározat ugyanis október végéig akar egy vízügyi katasztert összeállíttatni, ám a vízi társulatok szervezete szerint olyan adatokat kérnek tőlük, amelyek beszerzése legalább egyéves munka.

A magyarországi lakossági áram- és földgáztarifák továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak európai összehasonlításban – olvasható a Portfolio-n. Az energiahivatal szeptemberi felmérése szerint a fővárosok sorrendjében a földgáz árának tekintetében Budapest az első, villamosenergia-ár tekintetében pedig az ötödik helyen áll. A jövedelmekhez viszonyítva ugyanakkor 13 európai fővárosban is kisebb terhet jelent az áram- és a gázszámla a háztartásoknak, mint Budapesten.

Vissza